A Csorba-tó, a turizmus és a téli sportok főközpontját jelképezi, Magas Tátra legnagyobb turisztikai és egyben gyógyító települése található itt, mely a tó déli partján fekszik, 1346 m tengerszint feletti magasságban.
A Csorba-tó kataszteri területéhez több település is tartozik, mint pl. Podbanské (csak egy része, a fennmaradó rész Pribylina településhez tartozik) és Felsőhági / Vyšné Hágy /, Csorba-tó település, amely a Csorba-tó kataszteri területe által kapta elnevezését, és a Szlovákiai Legfelsőbb Bíróság döntése szerint Csorba / Štrba / település tagja. Jelenleg, a Magas Tátra legmagasabb gyógy- és turisztikai települése. Csorba-tó (1346 m), a legismertebb és leglátogatottabb tátrai hegyi tó. Elnevezését, a történelmi Csorba határában való elhelyezkedése alapján kapta. A Csorba-tavat elsőként, David R. Frölich 1644-ben említette Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium című művében. Juraj Buchholtz 1719-ben limba- és törpefenyőolaj desztilálását említi. A turisták érkezése előtt a Csorba tavat szénbányászok, vadászok, favágók és gyógynövénygyűjtők ismerték. 1860-ban, a helybéli lakosok próbálták kiengedni az értéktelen pocsolyának tűnő tavat, mely helyett legelőket szerettek volna kialakítani. 1901-ig egy Liptói család tulajdona volt / Szentiványi cs. /, amikor a tavat megvásárolta a magyar állam. A tavat, a 19. század óta haltenyészetre használták, illetve télen, különböző hűtési célokból, jeget törtek rajta ( rendkívül tiszta volt, így nagy volt az érdeklődés, Budapestre, Berlinbe és Bécsbe is importálták). A tavat ábrázoló legrégebbi festményt egy lőcsei tájfestő, Ján Jakub Müller készítette 1825 körül. Az első hivatalos és mély szintű méréseket Dionýz Dezső végezte 1875-ben.