A 15. század első harmadában épült egy közeli út védelme érdekében. Először, Mátyás király említi 1470-ben, amikor beleegyezik, hogy a Roháč kastélyból vár legyen. Ebből következik, hogy ez a hely még 1470 előtt erődítménynek számított, mely a környék védelmére és felügyeletérre szolgált.
Az első felújítások éppen ebben az évben / 1470 / fejeződtek be, melyeket olasz építészek munkája képviselt.
A vár 1550-ben leégett, de a javításoknak köszönhetően sikerült viszanyerni eredeti állapotát.
A terep nem tette lehetővé a kastély bővítését és újabb épületek építését. Később javításokat és kiigazításokat végeztek rajta Bosányi Katalin ideje alatt, de 1703-ban Zsigmond Sirmiensis-Súľovský felháborodását fejezte ki az egyes épületek állapotát illetően.
Még 1730-ban a várban jelen volt a hadsereg és erre a célra is funkcionált. A szükséges javítások még várattak magukra,mivel a Sirmiensis nemzetség tagjai több pontban sem értettek egyet, talán azért, mert kényelmes kúriákban laktak a faluban. 1739-ben, még mindig a család egyik tagja határozta meg a vár nappalijának és konyhájának lakhatását. Később (1752-1759) a család tagjai elosztották egymás között ingatlan részvényeiket, csak a legszükségesebb felszerelés maradt a várban, és azóta senki sem tartózkodott ott. A vár 1780 óta őrizetlenül állt. 1858-ban egy földrengés súlyos károkat okozott rajta, melyek nem lettek helyrehozva, és állapota fokozatosan romlott, végül üzemképtelenné vált. Későbbiekben a vár leégett, ma már csak maradványainak töredékei találhatók.
A vár, három hatalmas szikla képződmény között lett felépítve. A romjai még ma is igazolják az épület alapjait, melyek az adott terephez igazodtak. A vár komplexum felső és alsó részből állt, melyek közti távolság kb. 25 m, a vár alsó szintjétől a felső szint padlózatáig kb 14 méter a távolság. A maradvány romjai mintegy 18 méter magasak.
A vár alsó részét egy 5×10 méteres, védelmet szolgáló többszintű bejárati bástya alkotta. A földszinti négyablakos helységben mintegy nyolc kis ablakmélyedés található. A falak vastagsága 80-120 cm. A vár felső szintjére egy nagyon szűk sziklanyíláson keresztül volt lehetséges bejutni, mely szélessége alig felelt meg egy személy méreteinek, és ráadásul még ezt a bejáratot is egy felvonóhíd védte. A felső várban összesen 18 helység volt található, melyek boltozatának vastagsága 80-100 cm volt. Az egyes szinteket meredeken emelkedő lépcsők kötöttek össze.
A felső szinten egy sziklába vájt tartály volt kialakítva az esővíz gyűjtésére, melynek méretei 80×150 cm. Jelenleg különböző hulladékkal és kőtörmelékkel van betemetve. A vár felső szintjének a legmagasabb pontjáról kiváló lehetőség nyílt a környék megfigyelésére.